A világ számos részén küzdenek a gazdák a hirtelen és katasztrofális áradások, árvizek, belvizek által okozott termésveszteséggel. Bizonytalan mértékű a veszteség attól függően, hogy a termés milyen növekedési állapotban és mennyi időre került víz alá. De egy biztos, hogy az oxigénhiányos helyzetet is túlélő vetőmagok biztosíthatják a jövőben az élelmiszer-ellátottságot. A kukorica például 21 Celsius fok felett 12 órát, hűvösebb időben akár négy napot is túlél víz alatt. Nemzetközi kutatók különböző gabonaféléket, rizsszemeket vizsgáltak oxigénszegény környezetben, természetes reakcióikat alapul véve szeretnék megtalálni azokat a genetikai jellemzőket, melyek által képesek túlélni az ilyen extrém helyzeteket. Olyan területeken, ahol gyakoriak a heves esőzések, szintén jól teljesítenének ezek a vetőmagok. Azonban a tökéletes, akár víz alatt is túlélő rizsre és gabonára egyelőre várnunk kell. Addig is gondoljuk át, mihez kezdenénk egy árvíz után földjeinken! Első az alapos vizsgálat, kárfelmérés. Számos faktortól függ az okozott kár minősége és mértéke. Találjuk meg a túlélőket! Egy átlagos kukorica például 21 Celsius fok felett 12 órát, hűvösebb időben akár négy napot is túlél víz alatt. Vegyünk mintát a talajból, hogy megtudjuk mennyiben változott összetétele. Ha a nitrogénszint lecsökkent, fontoljuk meg az újabb műtrágyázás szükségességét. Ellenőrizzük milyen kártevők, betegségek jelentek meg az extrém körülmények miatt. Keressük fel a biztosítónkat. Gondoljuk át az újravetés lehetőségét.
Árvíz-tűrő gabonafélék |
Az elmúlt 55 hónap legalacsonyabb értékén állt a FAO élelmiszerár-indexe a múlt hónapban, miután januárhoz képest további 0,1 százalékkal csökkent. A tavalyi év azonos időszakához képest pedig 14 százalékkal állt alacsonyabban az index. 
Harmadik éve folyamatosan növekszik a sertéslétszám és az ágazatba bekapcsolódó családi gazdaságok, valamint vállalkozások száma Magyarországon - jelentette ki a földművelésügyi miniszter. 
Kardos Csaba sokszor megdöbbent tekintetekkel találja szemben magát, amikor szakmai vitát folytat gazdatársaival a talaj forgatásos és forgatás nélküli műveléséről. A családi vállalkozásukban tevékenykedő fiatalember a szántás nélküli talajműveléssel 2004-ben ismerkedett meg, és azóta a teljes területükön sikeresen alkalmazzák ezt a technológiát. Sokak megdöbbenésére, bizony még ekéjük sincs. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése