2015. január 15., csütörtök

A mezei nyulaktól "kérdezik meg", van-e értelme a zöldítésnek?

A mezei nyulaktól "kérdezik meg", van-e értelme a zöldítésnek?

A mezei nyúl lehet az egyik legjobb „bioindikátora" annak, milyen hatása lesz az úgynevezett „zöldítésnek" a természetes környezetre. Az Európai Unió, illetve az új Közös Agrárpolitika (KAP) az idéntől kötelezi a mezőgazdasági termelőket arra, hogy a zöldítés részeként diverzifikálják termelésüket, fenntartsák állandó gyepterületeiket és úgynevezett ökológiai célterületeket jelöljenek ki.

  • A mezei nyulaktól "kérdezik meg", van-e értelme a zöldítésnek?
  • Ha elege van már a lehúzó hírekből…

    A sok komoly hír mellett olykor szükség van aranyos történetekre is, hogy ki tudjunk szakadni a mindennapok mókuskerekéből. Egy ilyen kis sztorit szeretnénk megosztani olvasóinkkal!

  • Ha elege van már a lehúzó hírekből…
  • Őseink növénytermesztési szokásai segíthetnek alakítani a jövő mezőgazdaságát

    Fotó: Wikipedia A Sheffieldi Egyetem kutatói szerint őseink 10000 évvel ezelőtti mezőgazdasági döntéseit alapul véve enyhülhetnek a jövő az élelmiszerbiztonsági nehézségei. Egy kutatás során nyugat-ázsiai termőföldeken tevékenykedő első szántóföldi gazdálkodók termelési szokásait vizsgálták tudósok, megfigyelve, mely gabonafajtákat részesítették előnyben. Meglepő eredmények születtek, ugyanis sok olyan növényt fogyasztottak őseink, amelyet manapság már nem termesztünk, holott olyan mennyiségű termést képesek hozni, mint a vad búza és árpa. A gabonatenyésztők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a jelenleg ismert gabonák vadon termő fajtái iránt, hiszen olyan pozitív tulajdonságokat ismerhetnek meg ezáltal, melyek növelhetik a termelési hozamot és a szélsőséges éghajlattal szembeni ellenállási képességet. Két fő közös tulajdonságot azonosítottak a kutatók, melyek segíthetnek a jövőbeli eredményeket javítani. A vizsgált növények egyrészt nagyobb ezermag tömeggel rendelkeznek, melyek vigorozusabb növény kifejlődését teszik lehetővé, mely által több tápanyag és fény felvételére képesek. Másrészt növényként kevesebb sarjhajtást hoztak. Minél jobban megértjük, hogy a múltban, természetes módon mely növények teljesítettek jól termelékenységükkel, annál nagyobb esélyünk van a jövő élelmiszer-kihívásaira reagálni.

  • Őseink növénytermesztési szokásai segíthetnek alakítani a jövő mezőgazdaságát
  • Drágultak a zöldségek Budapesten

    2 százalékos drágulás mutatkozott a zöldségek körében a Budapesti Nagybani Piacon 2015. második hetében. Leginkább a karalábé és a sárgarépa drágult, míg a Marabel fajtájú burgonya ára csökkent a legnagyobbat. További részleteket cikkünkben olvashat.

  • Drágultak a zöldségek Budapesten
  • A mezei nyúl szaporodása mutatja a zöldítés sikerét

    A mezőgazdasági területek ökológiai állapotának mérésére a mezei nyúl állományának természetes változását alapul véve dolgoz ki modellt a VadVilág Megőrzési Intézet, a mérési módszer támpontul szolgálhat majd az EU megújított közös agrárpolitikája által előírt zöldítési program teljesítésének igazolására is - mondta az intézet vadbiológusa az MTI-nek.

  • A mezei nyúl szaporodása mutatja a zöldítés sikerét
  • Másfél hónapos késésben van a nádaratás a Kis-Sárréten és biharugrai halastavakon

    Többhetes késéssel, csak karácsony után kezdődött a nádaratás a Kis-Sárréten és a hozzá tartozó biharugrai halastavakon, ezért a tervezett 300-400 hektár területnek várhatóan csak ötven százalékát tudják learatni - tájékoztatta a Körös-Maros Nemzeti Park tájegység vezetője az MTI-t.

  • Másfél hónapos késésben van a nádaratás a Kis-Sárréten és biharugrai halastavakon
  • Nincsenek megjegyzések: