Rémkatica: az elhibázott védekezés példája

Rémkatica: az elhibázott védekezés példája A magyar lakosság és a gazdák is most lettek figyelmesek igazán a mindent ellepő harlekinkaticákra. A rémkaticának is nevezett faj új élőhelyekre történő betelepítése mára az elhibázott biológiai védekezési módszerek iskolapéldája lett. Az eredetileg távol-keleti, szibériai elterjedésű katicafajt Észak-Amerikába és Európába a különböző levéltetűfajok elleni védelem céljából telepítették be. Európában a kilencvenes években kezdett terjedni, amikor Franciaországban, Hollandiában, valamint Belgiumban kereskedelmi forgalomba hozták, mint biológiai védekezésben felhasználható ragadozó fajt. Terjedése 2002-től kezdve rohamos: itthon 2008-ban jelezték először jelenlétét. A legnagyobb problémát az őshonos katicafajok kiszorítása jelenti, amit könnyedén megtehet, hiszen nagyobb testméretű, táplálékában nem válogatós, gyorsabban szaporodik, és a hazai fajokkal ellentétben nagy távolságokat képes megtenni. A mezőgazdaságban is károkat okoz, egyrészt megrágja a bogyós gyümölcsöket, pollenfogyasztásával csökkenti a termést, de ami a legaggasztóbb, nagyobb tömegben a szőlő közé keveredve rontja a bor ízét a testében található rossz ízű vegyületek miatt. Védekezni nehéz ellenük, mert sok növényvédőszernek és rovarirtónak is ellenállnak. Rémkatica: az elhibázott védekezés példája